Az első két tanítási nap után még nehéz véleményt mondani,maga az iskolával semmi problémám nem volt eddig,aki esetleg nem tudja a két nagyobb lányom is ide jár.Anikó a 7.osztályt,Bogika az 5.osztályt kezdte szeptemberbe és tényleg maximálisan meg voltam/vagyok elégedve.

De Bence más,Ő egy mozgássérült kisfiú akinek isteni szerencsére "csak " ez a baja,így integrálni kellett/lehetett(mert ez sajnos a ritkább esett) és igazából tudom,hogy ma Magyarországon ez "gyerekcipőben" jár..ez szomorú de sajnos így van.
Senki nincs felkészülve rá,mint ahogy én sem voltam amikor megszületett és megtudtam ezt a hírt,de az idő mindent megváltoztat...és én igen is úgy gondolom ,hogy igen is esélyt kell adni nekik,hogy beilleszkedjenek,hogy emberibb életet tudjanak élni ebben az embertelen világba.
Szóval igazából Bence nagyon vágyik iskolába,én úgy érzem jól érzi magát és nagyon tetszik neki a két tanítónéni (és mai naptól segítsége is van Edit néni személyébe akit rögtön a szívébe zárt)egyébként nagyon próbál megfelelni,barátkozni ami nem könnyű neki,mert a gyerekek nem értik,hogy ő miért más...de én azt mondom ehhez is idő kell,mert nem hiába ez a beszokás időszaka...